Az angol alap, a német előny – mennyit ér ma a német nyelvtudás a munkaerőpiacon?
A német tulajdonban levő SICK Kft. Talent Acquisition vezetője, Izsóné Bekő Bernadett szerint teljesen természetes, hogy a fiatalok elsősorban angolul tanulnak. A nemzetközi cégeknél különböző országok munkatársainak kell nap mint nap együtt dolgozniuk, ehhez pedig szükség van egy közös nyelvre. Ez ma jellemzően az angol. Azonban ez korántsem jelenti azt, hogy a német elveszítette volna a jelentőségét. Épp ellenkezőleg. Számos olyan projekt működik a vállalatuknál, amelynek a munkanyelve továbbra is a német. Így az a munkatárs, aki angolul és németül is tud dolgozni, több projektben vehet részt, ami egyszerre előny a munkavállaló és a munkaadó számára is. Hasonló tendenciáról számol be Molnár-Grósz Mária, a Greiner Bio-One Hungary Kft HR-menedzsere. Tapasztalata szerint az angol a nemzetközi üzleti élet közös nyelvévé vált, multinacionális környezetben és különösen a magasabb vezetői pozíciókban magabiztos használata gyakorlatilag alapkövetelmény. Egy második idegen nyelv ismerete azonban jelentősen kiszélesítheti a munkavállaló lehetőségeit. Különösen azokban a munkakörökben jelent előnyt, ahol mindennapos a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás vagy az idegen nyelvű dokumentáció használata. Hogy melyik a legértékesebb nyelv, az természetesen attól is függ, hogy hol van az anyavállalat, illetve milyen ügyfelekkel, partnerekkel, beszállítókkal dolgozik a cég. Az angol és a német között tehát nem kell feltétlenül választani. Az angol lehet az alap, a német pedig az a plusz, ami megkülönböztet.
Van még egy fontos változás, amiről szintén érdemes beszélni. A pandémia idején bevezetett intézkedések egyike volt a diplomaszerzés feltételeként korábban előírt kötelező nyelvvizsgakövetelmény eltörlése. Ennek kedvezőtlen hatásai ma már egyértelműen érezhetők a munkaerőpiacon, különösen a pályakezdő diplomások körében. Major Hédi, a Leadec Kft. HR-igazgatója úgy véli, hogy míg korábban a diploma jelentett bizonyos garanciát arra, hogy a pályakezdő a nyelvvizsgája miatt megfelelő nyelvi alapokkal rendelkezik, ma a végezettség önmagában nem ad támpontot a pályázó nyelvtudásáról. Ezért a kiválasztás során egyre fontosabb a tényleges nyelvismeret felmérése. Míg a korábban megszerzett, de „megkopott” nyelvtudás viszonylag gyorsan felfrissíthető, addig a megfelelő nyelvi alapok hiánya már komolyabb képzést igényelhet. A munkáltatóknak ilyenkor azt is mérlegelniük kell, hogy vállalják -e ennek idő- és költségigényét.
Hogy az idegen nyelvek magas szintű ismerete mit jelent a gyakorlatban, jól mutatja Horváth Tamás története. Első idegen nyelvként németet tanult, és úgy érzi, hogy a szakmai pályáján ez a döntés volt a legmeghatározóbb. Amikor tizenöt évvel ezelőtt munkát keresett, már az állásinterjún előnyt jelentett, hogy nemcsak angolul beszél, hanem leendő kollégái anyanyelvén, németül is. Ma a Siemens Digital Industries Motion Control divíziójánál dolgozik Team Leaderként, a teszt- és minőségbiztosítási terület vezetőjeként, több országot
átfogó nemzetközi csapattal. Természetesen az angol nála is elengedhetetlen, de úgy véli, hogy továbbra is a német maradt az első nyelve, hiszen az igazán mély szakmai és emberi kapcsolatait ennek köszönheti. Karrierje során egyre inkább azt tapasztalja, hogy a nyelvtudás jelentősége túlmutat azon, hogy valaki képes megérteni egy szakmai dokumentumot vagy részt vesz egy hivatalos megbeszélésen, értekezleten. Más minőségű kapcsolat alakulhat ki akkor, ha a folyosói beszélgetésekben a kollégái anyanyelvén tud részt venni, hiszen így ez a közös nyelv a bizalomépítés egyik fontos eleme is. Sőt, az értéke nem ér véget a munkahelyen. Horváth Tamás tapasztalata szerint a magánéletben is komoly segítséget jelent. A szomszédokkal, a helyi közösségekkel való kapcsolattartás vagy egy hivatalos ügyintézés egészen más, ha az ember ismeri az adott ország nyelvét.
A HR-szakemberek és Horváth Tamás is egyetértenek abban, hogy a többnyelvűség közvetlenül is versenyelőnyt jelent, hiszen növeli a megpályázható állások számát, és nagyobb felelőségű, nemzetközi feladatokat is megnyithat. Az angol nyelv ismerete a munkaerőpiacon egyre inkább alapkompetencia, a második idegen nyelv épp ezért lehet megkülönböztető tényező. Magyarországon pedig a német nyelv különösen értékes választás lehet.