Sajtóközlemény - Új támogatási rendszer nyelvi képzésekhez
Közismert tény, hogy a magyar lakosság meglehetősen rosszul áll idegennyelv-ismeret tekintetében, de azt talán kevesebben tudják, hogy Magyarország a közép-kelet európai régión belül is sereghajtónak számít. Néhány konkrét adat: a felnőtt korú lakosság 20 százaléka állítja magáról, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, míg a 25 és 64 év közöttiek 15 százaléka nyilatkozik úgy, hogy beszél angolul -- fele annyian, mint Szlovákiában vagy Csehországban, és harmada annyian, mint Horvátországban.
Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke további adatokkal is szolgál: miközben a Magyarországon megjelenő álláshirdetések több mint 60 százalékában alkalmazási feltételként jelenik meg legalább egy idegennyelv minimum tárgyalóképes szintű ismerete, az idegennyelv-tudással rendelkezők mintegy fele csupán alapfokon ismeri az adott nyelvet.
”Pedig adottak a lehetőségek a nyelvtanulásra”, mondja Salusinszky. ”Magyarországon nagyon sok intézmény kínál nyelvoktatási szolgáltatásokat mind a lakosság, mind pedig a vállalati, intézményi szféra számára. A verseny, a valódi választási lehetőség, a választás szabadsága pedig mindenképpen üdvözlendő.”
A NYESZE elnöke ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy -- éppen a komoly versenyhelyzet miatt -- nagyon fontos, hogy a nyelvtanulás iránt érdeklődők kellő tájékozottság alapján, megfelelő információk birtokában döntsenek arról, melyik nyelviskola szolgáltatásait kívánják igénybe venni. Az ár mellett ugyancsak lényeges szempont a szolgáltatás megfelelő minősége, színvonala, illetve az, hogy a képző valóban azt nyújtsa, amit az ajánlatában ígér.
”A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete országszerte mintegy 50 intézményt fog össze”, mondja az elnök. ”Tagjai kizárólag azok a nyelviskolák lehetnek, amelyek megfelelnek az Egyesület által támasztott szigorú minőségi követelményeknek. A független szakemberekből álló minősítési eljárásra, amely a szolgáltatások minősége, a megfelelő személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítása mellett az etikus piaci magatartásra is kiterjed, négyévente kerül sor.”
Természetesen a nyelvtanuláshoz nem csak képző intézményekre, hanem megfelelő anyagi erőforrásokra is szükség van, mondja Salusinszky. Vitathatatlan, hogy a gazdasági válság következtében az elmúlt időszakban a lakosság mellett a vállalatok, intézmények is kevesebbet tudtak erre a célra fordítani, az utóbbi hónapokban pedig némi bizonytalanságot okozott, hogy az év elejétől a munkáltatóknak már nincs lehetőségük arra, hogy munkavállalóik képzését a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozzák.
A NYESZE elnök elmondása szerint azonban a képző intézmények pozitív változásokat várnak azoktól a közeljövőben induló TÁMOP projektektől, melyek egyike a vállalatok számára nyújt lehetőséget arra, hogy munkahelyi képzések megvalósításához szükséges forrásokra pályázzanak, míg egy másik projekt keretében mintegy 100 ezer magánszemély pályázhat 90-órás nyelvi képzésekre.